Textilpelus Világ

A modern mosható textil pelenkák világa

Mitől mehet tönkre a mosható pelenka

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
 
moshato pelenka tonkrement

Nekem eddig még nem volt ilyen tapasztalatom a saját pelenkáimmal, de több rongyosra szakadt, tönkrement pelenka is került már a kezembe, hogy hátha lehet vele valamit kezdeni. 

 Az, hogy meddig bírja a gyűrődést egy-egy pelenka nagyban függ attól, hogy milyen minőségű alapanyagból készült. Ezen kívül sokat számít, hogy mennyi ideig volt használva, hogyan volt mosva, (mosószer, hőmérséklet, mechanikus behatások), hogyan volt szárítva, (szárítógép, kint napon, bent szárítón), hogyan volt tárolva (ecetes vízben, vagy szárazon). Én mégis azt gondolom, hogy mindezek csak akkor fejtenek ki látványosan káros hatásokat, ha az alapanyag gyenge minőségű

 

Mitől megy mégis tönkre a pelenka (mindegyik előbb vagy utóbb)?

 Mivel nem szeretnék senkit hosszas tudományos értekezés olvasására kényszeríteni, csak a leggyakoribb problémákat sorolnám fel.

Egyik mosható pelenka sem örök életű, hiszen sokszor és sokáig érik vegyi és mechanikai behatások. Gondoljunk csak arra, hogy a vizelet sem semleges PH-jú anyag. És amikor kézzel kidörzsölünk egy foltot, az egyben az anyagot is koptatja. A fenti felsorolt tényezők egyformán hatnak minden pelenkára.
Sokat számít azonban az, hogy milyen az alapanyag, amiből készült a pelenka. A legtöbb pelenka természetes szálból készül, de sokan nem tudjuk, hogy az egyes szálak hossza , vastagsága, hullámossága és egyébb jellemzői nagyon különbözőek. Ugyanolyan 100% pamut összetételű anyag kopássállósága és vegyszerállósága tehát messze nem egyforma.
Az sem mindegy, hogy milyen fonal készül a szálakból. Ha csak éppen összesodorják őket, akkor hamar szétesik a fonal. A jobb fonalakat előbb előfonallá sodorják, és azután 2-3 előfonalból készül a végső termék.  A legrosszabb esetben rövid szálak felhasználásával, kevés sodrattal készült fonalból állítják elő a kelmét.
Ráadásul még a szövésnél vagy kötésnél is tudnak rontani a helyzeten. Egy lazán szövött szövet, hamar kifeslik, kijön a varratból, vagy a kötött kelmében egyetlen fonal elszakadása láncreakciót indít el, és szétmegy az egész.
A pamut, a kender, a len, a bambusz sőt még viszkóz és lyocell szálak legfőbb összetevője is a cellulóz, amit sajnos roncsolnak a tömény  savak. Így az ecetes áztatás árthatna nekik. Azt tapasztaltam azonban, hogy a 2-3 ágból font és sűrű szövésű/kötésű kelmék sokkal jobban bírják ezt a hatást, mint a vékony lazán szőtt társaik. 

 A műszálas termékek és a kaucsuk alapú gumi esetében a napsugárzás tud komoly károkat okozni. Ezek egy része ugyanis nem UV álló.
A napon szárítás öregíti a műszálas alapanyagot. Csökkenti a szakítószilárdságát, és elszíneződik.
A magas hőfokú mosást sem bírja mindegyik. Vannak azonban már Lycra és szilikon alapú gumik, amik UV állóak és a többszöri 60 fokos mosás sem okoz bennük kárt.
 A PUL (poliuretánnal laminált) anyagoknál a legfontosabb a poliuretán film vastagsága, és rugalmassága. Gyakran rugalmatlan vékony filmmel laminálnak egy nyúlós kelmét. Ilyenkor a poliuretán film nem tudja a kelme nyúlását követni, és elszakad. Általában a varrásoktól kiindulva. Nagyon nehezen észrevehető, mert normál állapotában összehúzódnak a kis repedések. Csak nem értjük, hogy miért ázik ki a pelenka.
Fontos, hogy a poliuretán nyúlása mindig meghaladja a hordozó kelméét. Ehhez azonban tartással bíró kelme, és rugalmas poliuretán film kell. Ennél is rosszabb, ha nem is laminálják, hanem felkenik  a poliuretánt a kelmére. Szinte a legkisebb nyúlásra végigreped a PU réteg.
 Nagyon bosszantó tud lenni a gyenge minőségű tépőzár.
A tépőzár rendkívül erős rögzítést képes biztosítani, ami azonban függ a felhasznált fonalak anyagától és finomságától, a horogsűrűségtől, a horgok irányítottságától (az egy irányban rendezett horgok tetszetősebb felületet, de kevésbé szilárd rögzítést eredményeznek), valamint az alkalmazott szövetszerkezettől. [wikipedia]
A mosható pelenkákon alapkövetelmény lenne a mosás során fellépő mechanikai, hő és vegyi hatásokkal szemben tanúsított ellenállás. Gyakran azonban azzal csökkentik a pelenka költségeit, hogy olcsó tépőzárat alkalmaznak. A horgok még a legjobb minőségű tépőzárak esetében is előbb-utóbb veszítenek rugalmasságukból és kinyúlnak, ami természetesen rontja a rögzítőképességüket, de a tapasztalatok szerint ezek a szalagok akár 10–20 ezer zárást-nyitást is minőségromlás nélkül viselnek el.

 Az olcsó technológia és alapanyag nagyban befolyásolja a termék élettartamát. És itt el kell mondanom, hogy gyakran a drága pelenkák esetében sem lehetünk biztosak abban, hogy a minősége kiváló. Gyakran csak a hosszas szállítás költségeit és a reklám és marketing tevékenység árát kell megfizetnünk és valójában semmivel sem jobb a termék, mint a konkurensek olcsóbb termékei.
Érdemes hát alaposan tájékozódni, mielőtt egyik vagy másik termék mellett döntenénk.
Kérdezősködjünk a forgalmazónál, hogy vállal-e garanciát és ha igen mennyi időre. Nézzük meg alaposan a kezelési útmutatót (ha egy pelenka nem mosható 60 fokon az már gyanús lehet). Nézzünk utána a többi vásárló tapasztalatainak.
Egy pelenka ára 1500 Ft is lehet, de ha egy gyermeket sem szolgál ki, és venni kell még egyet akkor az már 3000 Ft és a bosszúság. Nem biztos, hogy megéri.
 

Nincs jogosultságod hozzászólást írni, vagy éppen inaktiváltuk a hozzászólás rendszert.


Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/textilpe/public_html/templates/wstextilpelus/framework/ganalytics.php on line 46

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/textilpe/public_html/modules/mod_fje_likebox/mod_fje_likebox.php on line 18