Textilpelus Világ

A modern mosható textil pelenkák világa

Milyen mosószereket használhatunk a mosható pelenka mosásához.

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

mososzerek hatása a moshato pelenkara

Az utóbbi években nagyon sokszor olvastam különböző fórumokon arról, hogy milyen mosószerekkel szabad vagy nem szabad mosni a pelenkát.

Sajnos számos tévhit is elterjedt a témában. Főleg amiatt, mert egyes gyártók a minőségi reklamációkat azzal oldották meg, hogy egyes mosószer összetevőket tiltólistára helyeztek, azt a tévhitet szolgáltatva ezzel, hogy ezek az összetevők okozzák a pelenkák korai tönkremenetelét.

Ez az elmélet azonban "több sebből vérzik", ezért úgy gondoltam felkeresek egy képzett szakembert és megkérdezem mi a véleménye.

 

 

Mitől mennek tönkre a pelenkáink? Milyen mosószerek ártanak a pelenkának? Milyen hatása van az ecetnek a pelenkára?

Ha keresgélünk textilipari szakemberek után, nagyon hamar eljutunk a  Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) oldalára. Az  Egyesület, mint a  textil- és ruházati, valamint a textiltisztító ipar egyetlen magyarországi, (még aktív) szakmai tudásbázisa, non-profit, közhasznú, civil szervezetként, állami támogatás nélkül működik.

Őket kerestem meg a kérdéseimmel, és meglepően gyorsan válaszoltak, és segítettek eloszlatni a homályos részleteket.

 

A legfontosabb kérdésem az volt, hogy mi okozhatja, hogy a cellulóz alapú textiliákból készült termékek idő előtt tönkremennek?

 

Erre a kérdésre ugyanis a különböző fórumokon a leghihetetlenebb válaszokkal szolgáltak a fórumozók. Ezek a válaszok gyakran olyan bonyolult procedúrának ábrázolták a mosható pelenkázást, ami sajnos sokakat eltérített a mosható pelenkáktól. Mivel azt hitték, hogy ez egy rendkívül macerás időigényes és sok munkával járó feladat.

 a teljesség igénye nélkül néhány ilyen magyarázat:

  1. az ecetes nedves tárolás miatt mennek tönkre a pelenkák.
  2. az általános mosószerek néhány összetevője mint pl a celluláz enzimek, vagy optikai fehérítők teszik tönkre a pelenkákat
  3. a magas fordulatszámú centrifugázás okozza
  4. a mosógép hibája biztosan sérült valahol a dob
  5. a magas hőfokú mosás is árthat a pelenkáknak

Ezek a leggyakrabban elhangzó indokok, de valójában mi az igaz? Az egyesület szakértője összesen három olyan lehetőséget nevezett meg, ami rövid idő alatt komoly roncsolást képes véghezvinni a cellulózmolekulákban:

 

A legvalószínűbb magyarázat az eleve gyenge minőségű alapanyag. 

Különböző pamut szálak minőségi eltérései

 

"A leírás alapján a következőkre lehet kitérni: A pamutot (egyéb cellulózalapú szálat) felépítő cellulóz fokozott oxidáció és erősen savas (főleg szervetlen savas) kezelés hatására károsodik, ami gyors szilárdságcsökkenéssel okoz idő előtti tönkremenetelt.

- Az ilyen kedvezőtlen hatások bekövetkezhetnek akkor, ha gyenge minőségű (pl. éretlen)szálból készülnek a fonalak (főleg a keresztirányú vetülékek), továbbá a kikészítőüzemi fehérítésnél mind az oxidatív, mind a hidrolízises (pl. ásványi savas) reakció bekövetkezik (cellulóz lebomlása).



- Amennyiben az azonos kelmeanyagból készült pelenkák, csak egy részénél áll fenn a hiányosság, úgy alapanyag-hiba nem azonosítható, a háztartási kezeléseknél bekövetkező helytelen körülmények a tönkremenetel gyors előidézői." [1]

 

Abban azért egyetérthetünk, hogy előfordulhat olyan eset, amikor nem a teljes alapanyag mennyiség a hibás, hanem csak egy része. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem az összes termék megy tönkre, hanem csak azok a darabok, amik a hibás végből kerültek legyártásra. Ezt saját tapasztalatom is igazolja. Velem is előfordult egyszer, hogy a megszokott jó minőséget készítő gyártó egyszer hibázott, és egy adag kelme gyenge minőségben érkezett. Sem előtte sem azóta nem fordult elő ilyen. Ilyenkor nagyon fontos, hogy van-e érvényesíthető garanciánk a termékre.

 

A helytelen kezelésből származó káros hatások.

 

Számomra ez volt a leglényegesebb kérdés, hiszen ez az, aminek az érdekében tehetek is valamit. Megválaszthatom helyesen a mosószert, öblítőszert, kezelési technikát. Ez múlik rajtunk. Vagy mégsem? Ebben a megközelítésben ugyanis semmilyen okot nem találtunk a pelenkák viharos pusztulására. A szakértői vélemény szerint:

 

"Háztartási mosószerek hatása:

A forgalmazott mosószerek 10-12 komponensből állnak (felületaktív anyagok, enzimek, szürkülésgátlók, korróziógátlók, illatanyagok, vízlágyítók, habzásmérséklők stb.), ezek döntően nem fejthetnek ki szálkárosító hatást.

A fehér termékekre ajánlott, „kémiai fehérítőszert tartalmazó” mosószerekben a hatóanyag hidrogén-peroxid különböző sóiból (pl. nátrium-perborát, nátrium-perborát-monohidrát, nátriumkarbonát-peroxihidrát, nátrium-perkarbonát, nátrium-perszulfát, stb.) áll. Ezek általában meleg tartományban bomlanak olyannyira, hogy aktív oxidáló hatásukat biztonsággal kifejtsék.

Az ilyen oxidálószerek jelentős károsodást nem okoznak." [1]

 

Van néhány háztartási tisztítószer, amik képesek a pelenkákat tönkretenni, de erősen kétlem, hogy bárki is ezeket pelenka tisztításra használná. Ilyen tisztítószer a  nátrium-hipoklorit (Hypó) ez is csak abban az esetben ha forró vízzel együtt alkalmazzuk.

 

"A nátrium-hipoklorit nemcsak fehérítő, hanem nagy hatékonyságú antimikrobális szer, a legellenállóbb mikroorganizmusokat is elpusztítja (pl. vírusok, baktériumok, gomba-spórák, stb.). Továbbá a mikrobák által termelt kellemetlen szagú anyagokat is lebontja. A Hipó a textilanyagot akkor kíméli, ha hidegen és a megengedett töménységben hígítva alkalmazzák lúgos kémhatású fürdőben.

A textilanyag különböző mértékű szilárdságcsökkenését, végső esetben mállékonyságát a pamutot (egyéb cellulózalapú szálat)  felépítő cellulóz kémiai bomlása, ez esetben az oxidációs szálkárosodás okozza. Ezt úgy lehet mérsékelni, hogy olyan körülmények között (töménység, hőmérséklet)  alkalmazzák a fehérítőszert, amelynek során az oxidáció  kizárólag az elszíntelenítendő, elroncsolandó anyagokra korlátozódik és az ezekkel lefolytatott reakció után nem kerül sor a cellulóz oxidációjára.

A legkisebb károsodási veszély 20 oC-on következik be, ezért általában teremhőmérsékleten kell végezni a fehérítést, külön a mosás után. E-fölött 8-10 oC-onként a fehérítés sebessége a kétszeresére nő, egyre nagyobb mértékű a szálkárosodás. Így magas hőmérsékletű mosófürdőbe adagolt Hypó egyértelműen szálkárosodást, idő előtti tönkremenetelt idéz elő. Valószínűsíthető, hogy a pelenkák tönkremenetelét az okozza, hogy egyes fogyasztók a mosógépbe adagolnak Hypót, majd magas hőmérsékletű programot használnak. Ilyen körülmények között a cellulóz oxidálódik, a nagymolekulájú anyag kisebb egységekre esik szét, ez szilárdságcsökkenést okoz."[1]

 

Ha valaki tehát eddig hipót , domestost, flóraszeptet vagy más hasonló hatóanyagú (klóros fehérítő) mosószert használt a mosógépben, az valószínüleg ezzel tehette tönkre a pelenkáit.

 

A szakértői vélemény még hasonlóan károsnak ítélte a szervetlen savas tisztítószereket,  amik egyes fürdőszoba tisztítószerekben (vízkőoldó, lefolyó tisztító, WC tisztító) megtalálhatók. Vigyázzunk, hogy ilyen anyagok ne érintkezhessenek a pelenkákkal. Használatuk után alaposan öblítsük le a felületeket.

Ezzel ellentétben azonban a szerves savakra ez nem érvényes. Különösen nem hidegen és olyan kis koncentrációban, ahogy használni szoktuk. Ha ugyanis 10 l vízhez 1 egész liter 10%-os ecetet öntünk, akkor még mindig csak 1%-os koncentrációban van jelen az ecet. A gyakorlatban azonban legfeljebb 1-2 dl-t szoktunk alkalmazni ami 0,1-0,2% töménységű áztató víz. Illetve az öblítéshez sem adunk többet, mint 0,5-1 dl-t. Öblítéshez  inkább a mosógép védelmében javasolt, hogy több de hígabb ecetet alkalmazzunk.

 

"Semlegesítő ecetsavas öblítés lehetséges hatásai:

A cellulóz ásványi (szervetlen) savakra (sósav, kénsav, salétromsav stb.) fokozottan érzékeny, ezek hatására, főként melegen szintén károsodik a szál.

Viszont a szerves savak (pl. ecetsav, hangyasav stb.) nem képeznek erősen savas hatást, így a hideg öblítésnél

megtűrt koncentrációban adagolt (túladagolás kerülendő, különös tekintettel arra, hogy nemcsak 10-, hanem 20 %-os is kapható étkezési célra) ecetsav alkalmazása nem jár jelentős szilárdságcsökkenéssel." [1]

 

A szakvélemény a tisztítószerek lehetséges hatásait elemezte. Nem tért ki a mikroorganizmusok és a vizelet illetve széklet esetleges káros hatásaira. A következő alkalommal, erről is fogom kérdezni a szakértőt. Nagyon kíváncsian várom a válaszokat, mivel azt gondolom, hogy sokkal több károsító hatást tulajdoníthatunk ezeknek a tényezőknek, mint a mosószereknek, amiket használunk.

 

 

 

 

 

 

 

  •  

Nincs jogosultságod hozzászólást írni, vagy éppen inaktiváltuk a hozzászólás rendszert.